Chapter 16. - Grooming

- Fogd vissza az a tesztoszteronnal teli fejedet, és hallgass meg!-emeltem meg a hangomat- Maradj nyugton! Oké?-dühösen bólintott- Alex. Jó vagy?
~Igen. Túlélem. De a barátod, ha sokáig makacskodik, nem hiszem!
- Nem bánod, ha...-biccentettem Harry felé.
~ Bánni bánom. De ha fontos neked... Holnap megismételjük az estét, EZ nélkül?- célozgatott Hazzra.
- Úgy mint ma.- mondtam. Körülbelül mint két medve, akkora volt egy vérfarkas, mint láttam. Oda siettem hozzá, s megöleltem. Ő lesz az én nagy mackóm~ határoztam el.
- Hahó, haldoklom, de ne zavarjon! -mondta végszóra Harry, s vissza mentem mellé.
    Intettem Alexnek, majd tovább indultunk. Elmentünk a motoromig.
- Tudod, futhatok veled hazáig. - ajánlotta fel magát.
- Túl gyenge vagy. Fogd be, és ülj mögém!
    Az út hátra lévő részében, nem szóltunk egymáshoz. Mikor megérkeztünk a házukhoz, egy lámpa sem égett. Egyből rákérdeztem.
- Hol vannak a többiek?
- Talán Londonban. Le ápolsz?-kérdezte, miközben segítettem neki leszállni, s bemenni a lakásba. Nincs messze innen az erdő, de már akkor rosszabb volt Hazz állapota. Elővette a zsebéből a kulcsokat. Kinyitotta az ajtót, majd még jobban rám támaszkodva bementünk.
- Ezek szerint igen, de hogyan és mivel? Csak vízzel, vagy mi?- kezdtem pánikolni. Nem akartam, hogy miattam haljon meg!
- Menny a fürdőbe! Nyisd ki a tükrös szekrényt, és vedd ki a kék üvegcsét.-mondta, miközben a konyhához bicegett, s felült a mosogató mellé. Én gyorsan megcsináltam amit mondott, majd oda szaladtam hozzá.
- Igen? És?
- Hozz ugyan onnan egy rongyot.! Én addig kikeverem a többit.
- Mondhattad volna előbb is!- szóltam vissza az ajtóból. Mikor visszatértem, láttam, hogy szarakodik. Egy nagyobb tálba csepegtetett abból a kék üvegből. Kikaptam a kezéből.
- Még tíz cseppet. Aztán önts föl a tele vízzel.
- Oké. Kész, és most?-kérdeztem-Most?-nem jött a válasz-Harry?-nézem felé. A sebeiből, már amit láttam, újból elkezdett folyni a vér, s szemei csukva tartotta. Az anyagot belemártottam a folyadékba, Harry pólóját ketté téptem/amit meglehetősen élveztem, eltekintve attól, hogy mindjárt meghal/, a padlóra dobtam, s a szívéhez szorítottam a rongyot. Ismét be nedvesítettem, s újra, majd újra.
    Harry hirtelen egy nagy "lélegzetet" vett, s a szemei kipattantak.
- Ezt még egyszer ne csináld!- vágtam kupán.
- Rendben. De te is ígérd meg, hogy nem erőszakolsz most meg. Áh, tudod mit, nyugodtan.- mondta reszelős hangon, halkan.
- Ó fogd be, lehet, hogy most megmentettem az életed! Sőt, biztos!- mondtam. Miután már nem volt életveszélyben, így szabadon ábrándozhattam a felsőtestéről. Megnehezítette a dolgom, ugyanis, alig tudtam levenni róla szemem, pedig már volt alkalmam megcsodálni. Meg persze, ugye azt "tisztogattam".
- Igazad van. Köszönöm.- szavai hallatán észhez tértem, és elhátráltam.
- Wáow. Most... Nem is tudom mit mondjak. Megtiszteltetés!- játszottam el, majd folytattam a "munkám". Akkor fogtam fel, hogy éppen Hazz karjait és hasát "tisztogatom", és hogy milyen közel vagyok hozzá. No meg arra is, hogy elrontotta a randim, és ugye nekem haragudnom kellene rá. De ez mellékes volt.
- Ezt a helyzetet nagyon élvezem! Lehet, hogy máskor is csak miattad fogok halálosan megsérülni, oké?
- Hát...- tértem át a nyakán lévő fogkarcoláshoz-Ha lehet, inkább ne!- Ironikus. A vámpír, akinek egy vérfarkas, felsérti a nyakán a bőrt.
- Tudod, hogy neked nagyon rossz, de nekem nagyon jó helyen állsz?-kérdezte. Röpke pillantást vetettem, hogy hol állok. A két lába közt. Szuper.
    Mikor éppen elléptem volna onnan, lenyúlt, s megfogta a derekam.
- Engedj el!-elléptem onnan.
- Jó, oké, elné... au!- mondta, mikor a karját felemelte. Gondolom húzódott a bőre, és fájt neki, bár tudtommal, a vámpíroknak nem sokáig fáj valami, kivéve ha halálos...
- Béna...-jegyeztem meg- Gyere, most már járni csak tudsz...-intettem, majd a kanapé felé indultam. Leültem, majd ő velem szemben foglalt helyet.- Tudod, fogalmam nincs, hogy hogyan tudta meg Parker, hogy mit is tettél velem... de.. akár, ez is eljuthat hozzá... érted....-motyogtam. A karját ápolgadtam, ott ahova fogott, mikor fájlalta azt.
- Én megértem, hogy  bátyád, meg...
- Nem a bátyám!- szakítottam félbe, s néztem a szemébe.
- De, az.
- Nem. Illetve igen, de nem.-értetlenül nézett rám(mondjuk,megértem)- Vér szerint a bátyám. De, nem emlékszem rá, megfenyegetett téged, és azt mondta, hogy eljön értem. Én, nem valami kölcsönkért DVD vagyok, Istenem!
- Nem, te hülye vagy!-kacagta, de hamar abbahagyta, mert fájt neki- Úgy értem, Parker, csak meg akar téged védeni. És, igazából, szerintem nem bántana engem. Haverok vagyunk, vagy mik..
- Ami azt illeti, ahogy hallottam, és láttam, nem viccelt. Simán kinyír...-mosolyodtam el, mert viccből mondtam, de gondolom Hazz nem annak vette.
- Mi az, hogy kinyír? Oké, neki is két képessége van, és az egyik ugye az mint nekem, a másikat pedig titkolja, de... tudod, én kínozni is tudok. Ez az aduászom!
- Akartam már kérdezni, hogy nem csak a klán vezéreinek van 2 képességük? Meg ugye a rokonaimnak.
- Igen. De szerintem, mivel ugye te vagy a hatalmas varázsló, én meg a kiválasztott, az déd déd ük ük, boszi nagyid, vagy kid gondoskodott, hogy a kiválasztottnak is legyen 2 képessége. Nehogy úgy érezze magát melletted, hogy nem ér fel hozzád.
- 1. Nem is érsz fel hozzám. 2. Nem, Hazz. Nem TE vagy a kiválasztott, de ezt már milliárdszor megdumáltuk...



     Sziasztok Manók! Remélem jól telik a szünet, és az ünnep! Nem enged belépni a Youtube-ba, így nem tudok linkelni zenét! Sajnálom! Azért...
      Puxx: Flói