ll. Chapter 7. - The first meet with the "evil", and good-by virginity!

Figyelem! 18+ -os írást olvashattok. Felelősséget nem vállalok!

     Miközben felfelé tartottunk a lépcsőn, végig gondoltam, mit kellett volna máshogy csinálnom, ahoz, hogy mostanra minden rendben legyen. De, nem jutottam dűlőre.
      Felértünk. Mikor kinéztem minden ablakon, hogy látom e a barátaimat, szomorúság fogott el. Kezdtem megijedni. Csak reméltem, hogy elszöktek, de nem lehettem biztos.
      Átkísértek mindenféle helyiségen keresztül, majd egy fából készült, dupla ajtónál álltunk meg. Harry elengedte a kezemet, és fájdalmasan nézett rám.
- Sajnálom. Nem mehetek be.- suttogta, s megcsókolt.
     Alex az egyik, Ryan a másik oldalról kinyitották az ajtót, majd arra vártak, hogy bemenyek. Így tettem. Topa léptekkel besétáltam. Egy iroda. Hangszigetelve volt, úgy, mint valami gumi szoba. Az ajtóval szemben volt egy nagy író asztal, előtte egy fotel, mögötte, egy forgó zék, ami háttal volt nekem. Éreztem, hogy ott ül Ő. Mögöttem, az ajtók bezárultak. Szemeimet behunytam, nagy levegőt vettem, s felülkerekedtem az érzéseimen.
      Aztán, a szék megfordult. Arra számítottam, hogy valami kövér pali, egy fehér nyulat fog tartogatni, s ördögien fog a képembe röhögni. Sokkal jobban örültem volna ennek az alaknak, mint aki valójában volt.

      Dylan, helyes volt. De nem akárhogy. Olyan furcsán helyes. Nem a világ legszebb embere, de mégis beindította a fantáziámat. Akár úgy is mondhatjuk, hogy az a bizonyos bugyi, is lecsúszik tipus. Kicsit hosszabb haja volt, és sötét barna szemei. Öltönyben volt, s felségesen állt neki.
      Felállt, s felém sétált. Az íróasztala másik oldalának támaszkodott, s rám mosolygott.
- Szia! Dylan Jack Russo vagyok. Tényleg olyan gyönyörű vagy, mint mindenki mesélte.- egy pár ütemet kihagyott a szívem. Aztán egy nagyot dobbant, s az eszem is megjött vele, nem csak a levegő. Nem mondthatom rá, hogy helyes! Egy. Van fiúm, akit szeretek, és szenvedett miattam, és a többi. Kettő. Valamilyen szinten rokonok vagyunk, nem? Három. Ő az én fő ellenségem, ugye?
- Mondanám, hogy örülök, hogy megismertelek, de nem így van, szóval, nem hazudok a pofádba.- vicsorogtam.
- Hú, de felvágták valakinek a nyelvét! Ez tetszik!
- Ne tetszedjek!
- Hé, kis lány! Én teljesen kulturáltan beszélnék veled. Elvárom, hogy illedelmesen beszélgessünk!
- Én is udvarias lennék, ha nem tennél célzásokat! De tudod mikor lennék a legudvariasabb? Ha nem kényszerítenél semmire. Szeretem Harryt, és eszem ágában sincs lecserélni őt, rád. Ahoz sincs kedvem, hogy megölj, mert már szenvedtem eleget!
- Én nem akarlak megölni!- lépett közelebb, s egy hajtincset vett ujjai közé, és avval kezdett játszani.
     Elfogott egy fajta vágy, de mivel tudtam, hogy nem szabad, a félelemtől reszketve, a kezemet a mellkasára tettem, és elnyomtam.
- Fejezd be!- hátráltam az ajtóhoz. Nagy csattanással értem az ajtóhoz, s mikor ez megtörtént, kívűről is neki ütődtek. Dylan a fejem két oldalára tenyerelt, s közel hajolt.
- Ahogy... szeretnéd!- mondta úgy, hogy a szája éppen hozzáért a számhoz, de elhúzta, és az arcomra adott egy puszit.
     Kopogott az ajtón, és el lépett mellőlem. Az ajtót kinyitották. Harry, mint valami védelmező anya tigris, úgy rontott be.
- Mit csináltál, te..?- üvöltötte. Mielőtt még oda érhetett volna Dylanhez, ő kinyújtotta a kezét, s Haz a földön termett.
- Fejezd be! Elég! Hagyd abba!- kiabáltam. Dylan elemelte karját, és mellém lépett. A kezét a vállamra rakta, majd magához húzott.
- Harry, már megbeszéltük, ne légy féltékeny! Az sohasem jó!- mosolyogta, majd el engedett, s kifelé indult, ám 5 lépés után visszafordult.- Vigyétek a kijelölt szobába őket. Bella! A barátaidat és a testvéredet épségben Hawaii-ra szállítattam. Óh, és 2 óra múlva várlak az ebédlőben. Ne késs el!- ezzel elment.
     Harry fölállt, s mellém kullogott. Megfogta a kezemet, majd néma csendben Alexék mögött sétáltunk fel a lépcsőkön, folyosókon át, egészen egy dupla szárnyú ajtóhoz.
- Holnap, amikor bekopognak, kezdj el készülni, amikor ismét kopognak, akkor gyere ki, és kövesd akárhova is megy a cseléd lány. Ok?- nézett rám Ryan. Bólintottam. Ők indultak is tovább, mi meg ott maradtunk, kettecskén. Egymásra néztünk, majd benyitottunk. A lélegzetem elállt.
     Csak bámultam. Pasztel színek domináltak. Elegáns volt, és lányos, és állatira bejött. Na meg az a terasz...

- Ez az enyém?- suttogtam.
- Aha... Mit csináltatok?- nézett rám közömbösen- Bár hangszigetelt a szoba, hallottam a szívverésedet, és kicsit sem volt szabályos. Én még azt megértem, hogy bejön, mert nem egy csúnya, de pont Ő?
- Te, most.. Most, komolyan féltékeny vagy? Harry!- öleltem át- Ne hülyéskedj! Én szeretlek.- mosolyogtam rá.
- Én ezt tudom, de.. mit csinált? Megcsókolt?- tolt el magától, s leült az ágyra. Én ingattam a fejem.- Akkor? Mutasd meg!
- He?- kuncogtam- Most, tényleg?
- Aha.
 Csak..- leültem mellé- Csak azt, hogy neki nyomott az ajtónak, aztán, a száját elhúzta a számon, de nem csókolt meg! Ezek után, megpuszilt.

Katt ;)

- Hol?
- Itt.- mutattam az arcomon.- Ez ijesztő volt. Még nem vallattak így soha, mint te most!
- Féltelek, ezt te is tudod!- közel hajolt.
- Persze, hogy tudom...- mondtam volna még tovább, de Harry az ajkaimra tapadt, s elfektetett az ágyon.
     Még hevesebben csókolóztunk, mint az imént. Először csak a pulcsit vette le, és a pólóm alá tette a kezét, ám ez után, én vettem le az ő pólóját. A következő pillanatban, már bugyiban voltam, és Harry nyomott a falnak. Ő alsó gatyában állt, s lábaimat csípője köré fontam.
      Az ajkaink elváltak, s a homlokát az enyémre nyomta.
- Szóval, szűz vagy.
- Jó, hogy rájöttél!
- Tudod... hogy értem. Fájni fog. Pláne, hogy vámpírral fogsz először szexelni.
- Nem érdekel!
- Ezt a választ vártam...- mondta, majd a nyakamra tapadt. Kicsit sem finoman, neki esett. Kéjesen felnyögtem, majd mikor Harry végzett, újból egymás szájának estünk.
- Állva... vagy ülve?- mormogta.
- Honnan... tudjam....- Az ágyra vitt, s elfektetett. Fölém tornyosult, majd, mutató ujjával, lehúzta a bugyimat. A szemembe nézett féltően.
- Biztos?
- Le akarsz velem feküdni, vagy nyuszi vagy?- mosolyogtam rá.
- Kis vadóc...- mondta, majd végülis megszabadított tőle. Arcomon pír jelent meg, amit ő is észre vett. Közel hajolt, és nyálcserébe kezdtünk. Az egyik kezével a karomat kezdte simogatni, míg a másikkal tartotta magát. A számról át tért a nyakamra, de nem harapott meg, amit sajnáltam, mert az egy leírhatatlanul jó érzés, Harry azt mondta, olyan mint az orgazmus.
      Keze bejárta minden porcikámat, s e mellett egyre lejjebb és lejjebb csókolt, illetve harapott, de mikor elért az alhasamhoz, egy elektromos érzés futott át rajtam, ekkor egy nyögést engedtem ki magamból.
- Harry, ne játszadozzunk!- suttogtam.
- Hmm.. szóval, már fel izgultál? Elég hamar...- mondta, miközben levette, és oldalra dobta az alsónadrágját.
- Fogd be!
- Inkább be dugom!- kacsintott, majd újra fölém tenyerelt. Mélyen a szemembe nézett, s a következő pillanatban, már bennem volt. Mielőtt felsikíthattam volna, ő azzal hogy megcsókolt, befogta a számat.
     Elképesztően fájt, könnyek csordogáltak le oldalt az arcomon. Harry el akart húzódni, ám a hátába karmoltam. Becsuktam a szemem, és nyakára tapadtam. Csókolni, szívni kezdtem, ám a szemfogam hamar kijött, és a vérét kezdtem szívni.
      Ennek nem tudott ellenállni, így ő is a nyakamra tapadt. Mozogni kezdett előre-hátra, ami eleinte nagyon fájt, ám minnél gyorsabban mozgott, annál jobban éreztem az élvezetet, mintsem a fájdalmat.
      Izzattság cseppek jelentek meg rajta és rajtam is. Az ágy is megremegett. Ez sem hátráltatott minket. Harry dereka köré fontam a lábaimat, s ő egyre gyorsabban és gyorsabban lökött, s mikor már úgy éreztem, szét repedek, elemeltem számat a nyakáról, ami tiszta vér volt.
- Harry, é-én..
- Én is..- mondta végszóra.
     Az alhasamban egy fenomenális érzés fogott el. Harry nagy erővel a vállamba harapott, ami fájt ugyan, de mivel, még mindig le voltam hengerelve, inkább csípésnek éreztem. A könnyeim ismét folyni kezdtek. Levegőért kapdostam, aztán Harry kicsúszott belőlem, majd mellém feküdt.
      Így esett meg, az, hogy amikor elsőnek bekopogtak, éppen szuszogtam Harry mellkasán, s tudatosítottam magamban, hogy éppen most vesztettem el a szüzességemet, Harryvel.



Sziasztok manók! Remélem tetszett a rész, ez az első, hogy ilyet írtam, szóval, legyetek elnézőek, ezt is csak azért írtam, mert drága Vikum (az egyik legjobb barátnőm) szerette volna. Véleményeket fogadok, de csak finoman! Nehogy lelki traumám legyen! ;) Viszont, van egy rossz hírem. 1 hónap szünet. Illetve kevesebb mint egy hónap. Május másodikán hozom a kövi részt. Nagyon sajnálom, tényleg, de a magánéletem problémás mostanság, és elég nehéz feldolgozni. Egyik esemény a másik után. :( Remélem megértitek. 
+ Másodikán cserébe behozom, és 3, három, HÁROM, HÁ-ROM részt kaptok. Kis kárpótlás. :)
És, ki ne maradjon, nagyon boldog nyuszit, és sok locsolót! 
Puxx:Flói