ll. Chapter 2. - I lived for two weeks.

     Miután beleugrottam, a hűsítő vízbe, úszkálni kezdtem. A lábam, nem ért le, így kénytelen voltam, egyfolytában mozgásban maradni. Úszkáltam erre, úszkáltam arra. Lassan 1 órája voltam bent, mikor elfáradtam. Vissza tempóztam a teraszomig, felmásztam, és megtörölköztem.

   Felhúztam egy nyári szerelés, még egyszer áttöröltem a hajamat, majd elindultam felfedezni a partot.
      1 órát el voltam, s mikor visszafelé sétálgattam, megláttam egy fagyis. Szívesen ettem volna, de amikor a zsebembe nyúltam, csak font volt nálam. De Hawaii-n amerikai dollárral fizetnek. Összeszorítottam a pénzem, arra gondoltam, amit akartam, s láss csodát, dollár lett.
- Aloha!- köszöntött egy kedves, idős néni mosolyogva.
- Aloha!- mosolyogtam vissza rá.- Egy kókuszos, és egy mangós gombócot szeretnék!
- Rendben drágám. 1 dollár, és 80 cent lesz.- mondta, miközben már adagolta, a tölcsérbe a gombócokat. - Parancsolj!- nyújtotta át.
- Köszönöm szépen!
- Nyaralni érkeztél ide??- érdeklődött.
- Igen. Ki kellett kapcsolódnunk, a családommal, és a barátaimmal. Igazán ránk fért.
- Tudom, Bella!
- Ho-Honnan tudja a nevem?- léptem hátra, ledöbbenve.
- Ismertem a szüleidet! Sőt, találkoztunk is már mi ketten. Meg aztán, árad belőled, a varázs! Könnyű téged felismerni.
- Szóval, a varázsvilágban, hírességnek számítok, mi?- néztem félre.
- Úgy is mondhatjuk, drágám! Óh, az én nevem Hanukea Aurora. De hívj csak Hani-nak. Holnap, ilyenkor, gyere vissza, és beszélgetünk. Rendben?- gondolkozás nélkül bólintottam- Rendben. Akkor holnap, drágám.- mondta, majd a kis kunyhó redőnyei, elfedték előlem a nőt.
      Furcsamód, magamban nem ijedtem meg, és nem is féltem ettől a nőtől, "Hani"-tól. Amikor hátra léptem, az egyfajta reflex volt. Nem is értettem.
      Nem sokat elmélkedtem ezen, ott, inkább a fagyimmal együtt, sétáltam vissza az "otthonomhoz", a lemenő nap fényében sütkérezve.
      Az ebédlőből, éppen kijött Niall, és Liam, mikor odaértem.
- Hohó! Kit látnak szemeim?
- Fagyit?- kérdezte kisgyerek hangon Niall, Liamtől.
- Hülye..- vágta enyhén tarkón őt- Hogyhogy kint vagy? Azt hittünk, egész nap a szobádban leszel.
- Nem, dehogy! Vacsi után úsztam, és gondoltam, sétálgatok. Aztán, láttam egy fagyist. Odamentem, adott fagyit, kifizettem, majd közölte a nő, hogy tudja, ki vagyok, és hogy holnap mennyek ugyan ekkor vissza, és beszélgessünk!- hadartam lazán.
- He?- kérdezték egyszerre.
- Nem nagy szám. Azt is mondta, hogy ismerte a szüleimet. Mindegy! Kéred a maradék fagyit, Niall? Nem szeretem a mangót!- mosolyogtam.
- Persze! Jó téged mosolyogni látni!
- Hé, senkit nem érdekel, hogy az a nő mit akar?- szólalt meg Liam.
- De, de majd holnap kiderül!
- Igen Liam! Ne parázz már annyit! Hawaii-n vagy ember! Csak lazán, csak könnyedén!- Niall a bal kezével úgy csinált, mintha azt akarná jelezni, hogy "hívj fel", ám megrázta azt, fel-le.
- Haver, ezt nem Scooby-Doo mondta, a szörnyszigetes részben?
- De. Jó a memóriád.
- Tessék!- adtam oda a tölcsért Niallnek.
- Nem jössz úszni?- kérdezte Liam, mikor elindultam a móló felé.
- Hmm.. nem, ma nem. Majd holnap, oks?- bólintott.
     Elmentem a apartmanomba. Rövid zuhanyt ejtettem, s mikor az órára néztem, az fél kilencet mutatott. Bár kicsit több mint 2 órája vacsoráztam, éhes lettem. Benéztem a hűtőbe, ám ott csak egy üveg pezsgőt, és egy Milka csokit találtam. Így gondoltam, elleszek a csokival, és belekortyolok a pezsgőbe, de akárhogyan is kerestem, nem találtam poharat. Eszembe jutott, hogy Perrie, csomagolt nekem egy fogmosó poharat. Akkor vettem észre, mikor pakoltam ki.
      Megfogtam hát azt, s abba töltöttem a pezsgőt. Kivittem a csokit és a poharat az erkélyemre. Az asztal a szélére toltam, s az alá a székeket. A napozó ágyat összehajtottam, és a másikkal együtt, bevittem a fürdőbe. A hintaszéket az asztal mellé húztam, s mivel már szinte teljesen sötét volt, és hideg, felkapcsoltam bent egy kislámpát, és kivittem egy takarót. Mielőtt leültem volna, végre, a telefonomat, és a fülhallgatómat, előszedtem. Elindítottam Ed Sheeran - Thinking Out Loud számát, kényelembe helyeztem magam, kibontottam a csokit, és iszogatni kezdtem a pezsgőt.
       20 perc sem telt el így, valaki megfogta a vállamat.
- Atya...gatya! Zayn! Ne ijesztegess!- kaptam a szívemhez. Kivettem a fülhallgatót, leállítottam, és az asztalra raktam.
- Neked nem kakaót kéne még innod?
- Kakaót? Most ezt csak azért mondod, mert két hete, mikor átjöttél, azt ittam? Akkor is szóvá tetted!- aztán belegondoltam, mit mondtam. Két hete még Harryvel az oldalamon iszogattam a kakaómat. Két hete, még élt a bátyám. Két hete, még boldog tudatlanságban éltem. Két hete, még éltem!
      Mikor feleszméltem, Zayn két karja között zokogtam, és ő csitítgatott.
- Sss.. Minden... rendben lesz!
- Te is tudod, hogy nem..- Suttogtam.
- Jaj, Bella! Kellett nekem mondanom...- el akart húzódni, de erősen megszorítottam. A következő pillanatban, Zayn levegőért kapdosott, aztán el engedtem, s felállt.- Mióta vagy, ennyire erős? Ha lenne tüdőm, már nem lenne!
- Bocsi!- töröltem le a könnyeimet.
- Semmi, gond. Ömm.. ezt is, és azt a nőt is el kellene mondanod a tesóidnak, nem?
- De, majd, holnap.
- Már elmondtuk. Mármint, csak a nőt.
- Hát.. jó..
- Nem is haragszol?- csodálkozott.
- Nem...- rántottam vállat.
- Egyedül érzed magad?- kérdezte.
- Honnan tudod? Mármint veszed?- lepődtem meg én.
- Gondolat olvasó vagyok... tudod..
- Hát persze..- csaptam a homlokomra- El is felejtettem, hogy vámpír vagy...
- Pedig ezt nehéz elfelejteni!- kuncogott.- Figyelj, ne aludjak itt? Áthozok egy párnát, megy egy takarót, és egy napozó ágyon el lennék.
- Nem...
- Mert?- szakított félbe.
- Befejezhetem? Nem, aludj velem. Nem fogsz holmi, fa léceken aludni!
- Mért, szerinted miből van az ágyad?- kérdezte komoly arcal, mire felkacagtam.
- Jó, jó.. de érted, hogy értem!- magyaráztam.
- Persze, akkor, átöltözöm, és jövök!
- Rendben, én is. Nem kell sietned!- szóltam rá, amikor ő már az ajtóban volt.
- Nem fogok!
     Fel pattantam a helyemről, és átöltözni indultam. Felhúztam egy toppot, egy trikót, és egy rövid nadrágot. Zayn ugyan így tett, azzal a kivétellel, hogy nem húzott "cici-fixet". Még jó...
     Befeküdtünk az ágyba, s bekapcsoltuk a tévét. Megtaláltuk a Comedy Centralt, amin a Family Guy ment. Hamar rájöttünk, hogy, mindketten imádjuk, így azt kezdtük el nézni. Jókat nevettünk rajta. Kettő részt adtak, s mire vége lett mindkettőnek, iszonyatosan elálmosodtam.
- Jó éjt, Zaynee!- öleltem meg lomhán.
- Rég hívtál így!- mosolyogta.
- Csak most jutott eszembe ez a becenév megint.- csámcsogtam a szavakat.
- Neked is, Lis.
- Te is...- haraptam el, bármit is akartam mondani.
- Igen, igen, na fordulj meg.- mondta. A fal felé fordultam, s Zayn hideg kezét éreztem meg a gerincemen. Sejtésem sincs meddig, mert elég hamar bekómáltam, de a gerincemet fel-le simogatta, úgy, mint régen, amikor nem tudtam elaludni, vagy rosszat álmodtam, Matty.